A belső IP a Linuxban egy helyi IP-cím, amelyet a helyi hálózaton lévő eszközhöz rendelnek. Ezt használják az ugyanazon a hálózaton lévő más eszközökkel való kommunikációra és adatcserére.
Mi az a Linux belső IP?

A belső (vagy privát) IP-cím Linuxban egy olyan cím, amelyet a helyi hálózaton belüli eszközök azonosítására használnak. A nyilvános IP-címmel ellentétben, amely látható az interneten, és külső erőforrásokkal való kommunikációra szolgál, a belső IP-cím csak a helyi hálózaton belül használható.
Miért kell ismernem a Linux IP-címét?
A Linux IP-cím ismerete számos céllal hasznos lehet, például a hálózati kapcsolat beállítása, a hálózat védelme, a távoli eszközök kezelése, a kiszolgálók konfigurálása stb. szempontjából. A Linux IP-cím ismeretében könnyebben kezelheti rendszerét, és biztosíthatja, hogy az megfelelően működjön a hálózaton.
Ha a Linux belső IP-címének ismeretére van szüksége, akkor ennek szükségességének leggyakoribb okai a következők:
- Helyi hálózat: A belső IP-címre a helyi hálózat beállításakor vagy a hálózaton lévő más eszközökhöz való csatlakozáskor van szükség. A belső IP-címet használhatja például a NAS konfigurálásához, a LAN-on keresztül történő nyomtatáshoz vagy más eszközök eléréséhez.
- Helyi kiszolgáló: Ha saját Linux-alapú kiszolgálót szeretne beállítani, ismernie kell a belső IP-címét. Ez lehetővé teszi a megfelelő porttovábbítás beállítását, valamint a szolgáltatások és a weboldal elérésének konfigurálását a helyi hálózatról.
- Hálózati hibaelhárítás: Ha hálózati csatlakozási problémákkal küzd, a belső IP-cím ismerete segíthet a hibakeresésben és a hibaelhárításban. Segítségével ellenőrizheti a hálózati interfész beállításait, ellenőrizheti a más eszközökkel való kapcsolódást és tesztelheti a kapcsolódást.
A belső IP-címekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
A belső IP-címek a következő tartományokban vannak definiálva:
1) 10.0.0.0 - 10.255.255.255
2) 172.16.0.0 - 172.31.255.255
3) 192.168.0.0 - 192.168.255.255
Hozzárendelés
A belső IP-címek az azonos hálózaton lévő eszközök (pl. számítógépek, nyomtatók, útválasztók) közötti kommunikációra szolgálnak. Segítenek a helyi hálózat szervezésében és a hálózaton belüli forgalom kezelésében.
Konfiguráció
Linuxban a belső IP-cím különböző eszközökkel, például az ifconfig, ip vagy a hálózati interfész konfigurációs fájlokon keresztül konfigurálható.
Példaparancs a belső IP-cím beállítására az ip segítségével:
sudo ip addr add 192.168.1.10/24 dev eth0
Ellenőrizze a
Az eszköz aktuális belső IP-címének megismeréséhez a következő parancsot használhatja:
ip addr show
vagy
ifconfig
Útválasztás és NAT
A belső IP-címek általában nem láthatók az interneten. Az internet eléréséhez egy útválasztót használnak a NAT (hálózati címfordítás) elvégzésére, amely a belső címeket nyilvános címekké alakítja át. A belső IP-címek használata lehetővé teszi a hálózati erőforrások hatékony kezelését, és biztosítja a helyi hálózat biztonságát.
Honnan ismerem az IP-t?
A belső IP-cím kiderítéséhez Linuxban az ifconfig vagy az ip addr parancsot használhatja.
ifconfig
1) Nyisson meg egy terminált.
2) Írja be a parancsot:
ifconfig
3) Nyomja meg az Enter billentyűt.
4) Az"inet addr" sorban - megtalálja a belső IP-címet.
ip addr
1) Nyissa meg a terminált.
2) Írja be a parancsot:
ip addr
3) Keresse meg a vezetékes hálózati interfészt (általában eth0 vagy wlan0 a neve).
4) Az"inet" sorban megtalálja a belső IP-címet.
Mindkét módszerrel megtudhatja a Linux rendszerének minden egyes aktív hálózati interfészének belső IP-címét.